Civilek határon innen és túl címmel tartottuk meg a Civil Rádió májusi klubdélutánját a Magyar Kultúra Alapítvány patinás székházában. A határon túli civil szervezetek tevékenységéről Zalka Ilona Dr. Seres Zsuzsannát, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatóhelyettesét, Sebestény Istvánt, a Civitalis Egyesület elnökét és Romhányi Andrást, a Magyar Kollégium vezetőjét kérdezte.
A beszélgetés elején a vendégek bemutatták azt a szervezetet, amit képviselnek, és elmondták, hogy kapcsolódnak a határon túli civilekhez.
A határon túli civil szervezetek finanszírozási kérdései
Ezt követően Zalka Ilona ismertette azt az új tervezetet, amely szerint a Nemzeti Civil Alapprogramhoz (NCA) határon túli civil szervezetek közvetlenül is pályázhatnak majd. Felvetette azt a kérdést is, ezzel nem csökken-e a hazai civil szervezetek lehetősége, hiszen nemcsak a pályázók köre nő, de a pályázati támogatás is csökken. Romhányi András nagyon pozitív változásnak tartja, hogy ezentúl a határon túliak közvetlenül is pályázhatnak, és hozzátette, ők már évek óta próbáltak hatni az NCA-ra, hogy változtassák meg a törvényt. Ugyanis a Nemzeti Kulturális Alapnál ez már évek óta gyakorlat, ezért indokolt, hogy az NCA-nál is lehessen lehetőség közvetlenül pályázni. Ugyanakkor biztos, hogy ez problémákat fog felvetni, de kérdés az, a külhoni magyarságnak van-e joga, hogy a központi büdzséhez hozzáférjen. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy igen, mert a kultúrában nincsenek határok, ez nemzeti kérdés, közös ügyünk is. Seres Zsuzsa hozzátette még, hogy eddig is pályáztak határon túli civilek az NCA-hoz, azonban nem közvetlenül, hanem hazai pályázókon keresztül. Sebestény István azonban aggodalmát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, mert szerinte a hazai civilek körében nem fog osztatlan sikert aratni, és nem biztos, hogy egyértelműen pozitívan fog hatni a hazai és a határon túli civilek kapcsolatára. Várhatóan az új rendszer technikai és elszámolási problémákat is fel fog majd veti. Seres Zsuzsa nem értett egyet ezzel, mert eddig is pályáztak határon túli civilek, csak hazai szervezeteken keresztül, tehát nem lesz több pályázó, csak közvetlenül juthatnak a forrásokhoz. Éppen ezért a határon túli szervezeteknek is van pályázati tapasztalata, tudása, hiszen az évek alatt egy tanulási folyamaton mentek át.
Együttműködési lehetőségek
A hazai és határon túli civil szervezetek több ponton is tudnak együttműködni, tanulni egymástól. Sebestény István példaként hozta erre a közösségi alapítványt, ami Közép-Európában elég elterjedt forma, azonban Magyarországon még nincsen ilyen. Ilyen közösségi alapítványok már jól működnek Erdélyben, és amikor Ferencvárosban létre akartak hozni hasonlót, kolozsvári és székelyudvarhelyi mintát, módszert vettek alapul. A közösségi alapítványnak az a lényege, hogy egy adott területen a helyi civil társadalom az önkormányzattal és a helyi vállalkozókkal együtt létrehoznak egy olyan szervezetet, amely konkrét célok megvalósítását tűzi ki célul, összefogva a helyi erőket. A szervezet feladat az is, hogy feltérképezze a helyi problémákat, és ezek megoldásához gyűjtsön adományokat.
Seres Zsuzsa két példát hozott az együttműködésre: néhány éve jótékonysági estet szerveztek a magyarvistai Kalotavár Művelődési Ház felépítésére, ahova Magyarvistáról is jöttek fellépni sok hazai művész mellett; a vajdasági magyarok hálaadó koncertet adtak a kettős állampolgárságért.
Az együttműködésre és a civil szervezetek közös munkájának segítésére jött létre a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség – mondta el Romhányi András. A szövetség létrejöttének gondolata Budakalászon fogalmazódott meg először, ami a határon túli civilek fontos találkozója. Az első rendezvény 2000-ben volt, aminek célja, hogy kölcsönösen tudjanak egymásnak segíteni, információkat átadni a civil szervezetek. Három éve felvetődött annak a gondolata, hogy intézményesüljön a találkozó, ennek az eredménye lett a szövetség.
Felvidéki, délvidéki és kárpátaljai civilek helyzete
A beszélgetés során a legtöbb szó az erdélyi szervezetekről esett, azonban nem szabad elfelejteni, hogy Felvidéken és Délvidéken is aktív civil és kulturális élet folyik, sokféle szervezet megtalálható. Romhányi András hozzátette, talán azért is hallunk leginkább Erdélyről, mert ott él a legtöbb magyar, a legnagyobb magyar tömbök is ott találhatók, ezért nekik könnyebb dolguk van. Felvidéken nehezíti a helyzetet, hogy a szlovák állam asszimilációs törekvése igen erős, amit jól mutat az is, hogy a legutóbbi népszámlálás során több mint 100 ezerrel kevesebben vallották magukat magyarnak. Délvidék azért van nehéz helyzetben, mert ott háború dúlt, sokan életveszélyben is voltak, ezért átköltöztek Magyarországra. Kárpátaljáról pedig a 90-es években Magyarországra csábították az értelmiséget, akik itt is maradtak, értelmiség nélkül pedig nagyon nehéz helytállni Kárpátalján.
A Nemzeti Kulturális Stratégia
A 2009-es budakalászi találkozón merült fel először az a gondolat, hogy a szövetség, illetve a találkozó résztvevői dolgozzanak ki egy nemzeti kulturális stratégiát. Ennek megírása, összeállítása jelenleg is folyamatban van, és az a célja, bemutassa, hogy a nemzeti kultúra felkarolásával gazdasági, társadalmi változásokat lehet elérni. Ugyanakkor ez az alapokmány a későbbi együttműködés alapja is lehet.
Végezetül a résztvevők összefoglalva az elhangzottakat egy-egy gondolattal zárták a beszélgetést. Seres Zsuzsa úgy fogalmazott, van egy igazi, láthatatlan Magyarország, ahol sok jó dolog, bizalom, érték, együttműködés van, és ezeket a példákat kellene a nyilvánosság elé tárni. A saját környezetünk jobbá tételében pedig a kultúrának stratégiai szerepe lehet.
Sebestény István az apropót emelte ki, tehát mindenki találjon apropót arra, hogy találkozókat szervezzen, együttműködést kezdeményezzen más civilekkel.
Romhányi András egy wekerlei jelmondattal zárta a beszélgetést: ha hittel élő magyarok össze tudnak fogni, akkor saját világukat élhetőbbé tudják tenni.
A beszélgetés meghallgatható:
Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.
{ 0 comments }